A bölcsődei gondozás nevelés célja, feladata:
A szülő(k) munkavállalásának segítése, hogy :
- munkahelyüket ne veszítsék el a gyermekvállalás után.
- tudják, gyermekük szakképzett gondozók felügyelete alatt van.
- a szociálisan vagy egyéb ok miatt rászorult családok segítése tanáccsal, mintaadással.
Az egészséges testi fejlődés elősegítése:
-
Egészséges és biztonságos környezet megteremtése
-
Primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése
-
Egészségvédelem, egészségnevelés, kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése
Érzelmi fejlődés és szocializáció segítése:
-
Derűs légkör megteremtése
-
A gondozónővel való kapcsolat szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó legyen
-
Én-tudat egészséges fejlődésének segítése
-
Társas kapcsolatok alakulása, együttélés szabályainak elfogadása, nyitottság, empátia, tolerancia fejlődésének elősegítése
-
Közös élmények megtapasztalása
Megismerési folyamatok
-
Életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása
-
Önálló aktivitás és kreativitás támogatása
-
Ismeretnyújtás
-
A gyermeki tevékenység megerősítése, támogató- bátorító odafigyeléssel
-
Gondozónői élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása
Az ellátottak köre:
A bölcsőde a családban nevelhető – 20 hetes – 3 éves korú – gyermekek ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását, akinek egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés.
A bölcsődében folyó gondozás-nevelés szakmai elvei
Gondozás és nevelés egysége
A két ellátás szerves egységet alkot, a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik.
Egyéni bánásmód
Meleg ,szeretetteljes, elfogadó bánásmód jellemzi a gondozónő-gyermek kapcsolatot, melyet a gyermek igényei alakítanak.
Állandóság elve
A környezet állandósága (saját gondozónő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, mely ebben az életkorban az érzelmi, szociális és intellektuális fejlődés alapja.
Aktivitás és önállósság segítésének elve
A bölcsőde személyi állománya, a tárgyi külső és belső környezet az aktivitást ás önállóság erősödését segíti elő. Az elismerő, támogató visszajelzés elősegíti az életkornak megfelelő önállósági törekvéseket.
Pozitívumokra támaszkodás
A gyermek pozitív tulajdonságainak szóbeli visszajelzése a gyengébb területeken is erősödést eredményez.
Egységes nevelő hatás
A gondozónők, az intézmény vezetése azonos nevelési elveket vall magáénak, mely segíti személyisége kibontakozásában, a főbb emberi értékek megtapasztalásában és későbbi alkalmazásában.
Rendszeresség
Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események során, növeli a gyermek biztonságérzetét.
Fokozatosság
A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.
A bölcsődében folyó gondozás- nevelés szakmai tartalma és módja
1. Beszoktatás
Az anyás beszoktatás során a gyermek és gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermek új környezetének elfogadását, csökkenti negatív tüneteit (étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar)
2. Saját gondozónő rendszer
Ebben a speciális szervezeti formában a gondozónő fokozottan felelős a csoport egy részéért és minden gyermeknek van saját gondozónője. Ebben a rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, egyéni igényeit, szokásait a saját gondozónő tartja számon a beszoktatástól az óvodai nevelés megkezdéséig (felmenőrendszer). A gondozónők az ún. ölelkezési időben, amikor mindkét gondozónő jelen van, idejét a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja .
3. Gyermekcsoportok szervezése
A bölcsőde 30 ellátandó hellyel működik, három csoportban, 6 gondozónő látja el a gyermekek gondozását- nevelését. A csoportok létszáma 10 fő. A magasabb létszám nemcsak ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj, több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a csoportban a gyermekek számára és kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra.
4. Napirend
A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő.
A gondozónők munkarendje a gyermekek naprendjének alapján készül el.
A bölcsődében a gondozás- nevelés szakmai programja határozza meg az intézményben folyó gondozó-nevelő munka alapelveit Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése munkánkban minimum követelmény.
|