*Házirend*

  A bölcsődei gondozás nevelés célja, feladata:

A szülő(k) munkavállalásának segítése, hogy :

- munkahelyüket ne veszítsék el a gyermekvállalás után.

- tudják, gyermekük szakképzett gondozók felügyelete alatt van.

- a szociálisan vagy egyéb ok miatt rászorult családok segítése tanáccsal, mintaadással.

Az egészséges testi fejlődés elősegítése:

• Egészséges és biztonságos környezet megteremtése

• Primer szükségletek egyéni igények szerinti kielégítése

• Egészségvédelem, egészségnevelés, kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése

Érzelmi fejlődés és szocializáció segítése:

• Derűs légkör megteremtése

• A gondozónővel való kapcsolat szeretetteljes, érzelmi biztonságot adó legyen

• Én-tudat egészséges fejlődésének segítése

• Társas kapcsolatok alakulása, együttélés szabályainak elfogadása, nyitottság, empátia, tolerancia fejlődésének elősegítése

• Közös élmények megtapasztalása

Megismerési folyamatok

• Életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek lehetőségének biztosítása

• Önálló aktivitás és kreativitás támogatása

• Ismeretnyújtás

• A gyermeki tevékenység megerősítése, támogató- bátorító odafigyeléssel

• Gondozónői élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása

 Az ellátottak köre:

A bölcsőde a családban nevelhető – 20 hetes – 3 éves korú – gyermekek ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását, akinek egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei gondozás, nevelés.

  A bölcsődében folyó gondozás-nevelés szakmai elvei

 Gondozás és nevelés egysége

A két ellátás szerves egységet alkot, a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik.

   Egyéni bánásmód

Meleg ,szeretetteljes, elfogadó bánásmód jellemzi a gondozónő-gyermek kapcsolatot, melyet a gyermek igényei alakítanak.

  Állandóság elve

A környezet állandósága (saját gondozónő rendszer, felmenőrendszer, csoport- és helyállandóság) növeli az érzelmi biztonságot, mely ebben az életkorban az érzelmi, szociális és intellektuális fejlődés alapja.

 Aktivitás és önállósság segítésének elve

A bölcsőde személyi állománya, a tárgyi külső és belső környezet az aktivitást ás önállóság erősödését segíti elő. Az elismerő, támogató visszajelzés elősegíti az életkornak megfelelő önállósági törekvéseket.

Pozitívumokra támaszkodás

A gyermek pozitív tulajdonságainak szóbeli visszajelzése a gyengébb területeken is erősödést eredményez.

  Egységes nevelő hatás

A gondozónők, az intézmény vezetése azonos nevelési elveket vall magáénak, mely segíti személyisége kibontakozásában, a főbb emberi értékek megtapasztalásában és későbbi alkalmazásában.

Rendszeresség

Az ismétlődés, tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események során, növeli a gyermek biztonságérzetét.

 Fokozatosság

A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

 A bölcsődében folyó gondozás- nevelés szakmai tartalma és módja

1. Beszoktatás

Az anyás beszoktatás során a gyermek és gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermek új környezetének elfogadását, csökkenti negatív tüneteit (étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar)

2. Saját gondozónő rendszer

Ebben a speciális szervezeti formában a gondozónő fokozottan felelős a csoport egy részéért és minden gyermeknek van saját gondozónője. Ebben a rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, egyéni igényeit, szokásait a saját gondozónő tartja számon a beszoktatástól az óvodai nevelés megkezdéséig (felmenőrendszer). A gondozónők az ún. ölelkezési időben, amikor mindkét gondozónő jelen van, idejét a „saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja .

 3. Gyermekcsoportok szervezése

A bölcsőde 30 ellátandó hellyel működik, három csoportban, 6 gondozónő látja el a gyermekek gondozását- nevelését. A csoportok létszáma 10 fő. A magasabb létszám nemcsak ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj, több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a csoportban a gyermekek számára és kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra.

 4. Napirend

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt és folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit, úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a várakozási idő.

A gondozónők munkarendje a gyermekek naprendjének alapján készül el.

 A bölcsődében a gondozás- nevelés szakmai programja határozza meg az intézményben folyó gondozó-nevelő munka alapelveit Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése munkánkban minimum követelmény.