A minőségfejlesztési rendszer
Az intézmény a Közoktatásról szóló törvény 40. § (10) bekezdése alapján a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert
- épít ki, és
- működtet.
1. A minőségfejlesztés célja
A minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő közszolgáltatást nyújtja.
2. A minőségfejlesztés eszközei
Az intézmény a minőségfejlesztési célok megvalósítása érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat.
Önértékelés keretében az intézmény
- azonosítja partnereit,
- folyamatosan nyomon követi a partnerek igényeit,
- folyamatosan méri a partnerek elégedettségét.
3. A partnerkapcsolatok irányítása
A partnerkapcsolatok irányítása összességében az intézményvezető feladata.
Az intézményvezető utasítása alapján a partnerkapcsolatok jellegének megfelelően további személyek is részt vesznek az irányításban.
A partnerkapcsolatokat egyértelműen az intézményvezető irányítja:
- a fenntartó és az intézmény,
- az alkalmazottak és az intézmény vonatkozásában.
Az intézmény szülőkkel, gyermekekkel való partnerkapcsolatának irányításában jelentős szerepet vállal:
- a óvodapedagógus munkaközösség, valamint
- az óvodapedagógusok.
Az intézmény további intézménnyel való kapcsolattartásának irányításával megbízható valamely pedagógus is.
A partnerkapcsolatok irányítási tevékenység magában foglalja:
- a partnerek azonosítási folyamatát,
- a partnerkapcsolat sajátosságainak ismeretét,
- a partnerkapcsolat fejlesztési irányának meghatározását,
- a partnerkapcsolat fejlesztése érdekében teendő igényfelmérések rendszerének kialakítását és működtetését,
- a partnerek elégedettsége mérési feladatainak irányítását, szervezését,
- az igények megismerését, az elégedettség mérését, illetve az egyéb tájékoztatást segítő kommunikációs rendszer kidolgozását és működtetését.
4. A partnerek azonosítása
Az intézmény folyamatos feladatának tartja partnerei azonosítását. A partnerek azonosítása érdekében rendszeresen felülvizsgálja azokat, mely személyekkel, csoportokkal, intézményekkel jelentős kapcsolatban van.
Az intézmény partnerei a következők
- a fenntartó, (azaz a Balatonfűzfő Város Önkormányzat)
- az intézmény alkalmazottjai,
- az intézménybe járó gyermekek,
- az intézménybe járó gyermekek szülei,
- az intézmények, melyekből kikerülnek a gyermekek, így különösen:
- Szivárvány Bölcsőde,
- intézmények, melyek fogadják az intézményből kikerülő gyermekeket,
így különösen:
- Irinyi János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - további intézmények, szervek:
- Megyei Pedagógiai Intézet,
- Nevelési Tanácsadó,
- Családsegítő Szolgálat,
- Gyermekorvos, védőnő
5. A partnerek igényeinek nyomon követése
A partnerek igényeinek nyomon követése érdekében gondoskodni kell az igények
- megismeréséről,
- a megismert igények rendszerezéséről, értékeléséről,
- összesítéséről, elemzéséről.
Az igények megismerése különösen az alábbiak szerint történik:
Partnercsoport (partner)
|
Igény megismerés eszköze, formája
|
Rendszeresség
|
Fenntartó.
|
- Fenntartó minőségirányítási programja.
|
- A minőségirányítási program elfogadása, illetve módosítása szerint.
|
Az intézmény alkalmazottjai.
|
- Értekezleten felszólalási lehetőség,
- Írásbeli javaslattétel,
- Intézményi alkalmazotti közösség
javaslatai, kérései,
- Szóbeli vélemény és igény kikérés,
- Kérdőíves igényfelmérés.
|
- Szervezett formában évente legalább 2 alkalom.
|
Az intézménybe járó gyermekek.
|
- Közösségekben elhangzott igények,
- Egyéni igénybejelentések.
|
- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal.
|
Az intézménybe járó gyermekek szülei.
|
- Szülői szervezet által közölt igények,
- Egyéni szülői igénybejelentések,
- Szóbeli vélemény és igény kikérés,
- Kérdőíves igényfelmérés.
|
- Szervezett formában évente legalább 2 alkalommal.
|
Azok az intézmények, melyekből jönnek a gyermekek.
|
- A gyermeket átadó intézmény vezetőjének igényei.
|
- Alkalmanként.
|
Azok az intézmények, melyekbe továbblépnek a gyermekek.
|
- A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint nevelőtestületének igényei.
|
- Alkalmanként.
|
További intézmények.
|
- Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli igények.
|
- Alkalmanként.
|
A megismert igényekről - ha az csak szóbeli közlésből ismert - feljegyzést kell készíteni az igények dokumentálása céljából.
Az igényeket azok jellege alapján csoportosítani kell:
- az igénylők csoportja, valamint
- az igény tartalma szerint.
Kérdőíves felmérést adott területre vonatkozó igények felmérésére lehet összeállítani (pl.: nyelvtanulási igény, más, külön foglalkozásokra vonatkozó igény).
A kérdőív annak jellegétől, céljától függően lehet anonim és nem anonim.
A kérdőíves igényfelmérés esetében gondoskodni kell
- a megfelelő kérdőívek elkészítéséről (figyelembe véve a kérdőív készítés és összeállítás általános szabályait),
- a kérdőívek begyűjtéséről,
- a kérdőívek kiértékeléséről,
- a kiértékelést követően az összesítésről,
- vizsgálni kell azt, hogy a jelzett igények:
- hogyan viszonyulnak az önkormányzat minőségirányítási programjához,
- hogyan illeszkednek az intézmény minőség céljaihoz,
- mennyire reálisak, teljesíthetőek rövid-, közép- és hosszútávon,
- milyen feladatokat kell ellátni ahhoz, hogy az igények teljesíthetőek legyenek,
- teljesítése milyen költség vonzattal jár, a kiadások kifizetésére lesz-e fedezet stb.
Az igények összesítéséről, értékeléséről tájékoztatni kell az igényt benyújtó partnert, valamint valamennyi, további érdekeltet.
Az igényekkel kapcsolatos fenti feladatok ellátásáról feljegyzéseket kell készíteni.
6. A partnerek elégettségének mérése
A partnerek elégedettségének mérése kiemelten fontos, mivel a minőségirányítási program legfőbb célja az, hogy a partnerek elégedettek legyenek az intézmény működésével.
A partnerek elégedettsége különböző módon mérhető le:
Partnercsoport (partner)
|
A partner elégedettségének mérése
|
Rendszeresség
|
Fenntartó
|
- Fenntartó minőségirányítási programjában foglaltak teljesítése érdekében történő elemzések, mérések.
|
- Évente.
|
Az intézmény
alkalmazottjai
|
- Kérdőíves elégedettség mérés,
- Szóbeli vélemény kérés,
- A nevelőtestület által megfogalmazott elégedettség,
- Dolgozói fluktuáció.
|
- Észrevételek, vélemények értékelése évente 2 alkalommal,
- Fluktuáció mutatójának mérése évente 1-szer.
|
Az intézménybe
járó gyermekek
|
- Szóbeli vélemény kikérés.
|
- Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal.
|
Az intézménybe
járó gyermekek szülei
|
- Szóbeli vélemény kikérés,
- Kérdőíves elégedettség felmérés.
|
- Szervezett formában évente legalább 1 alkalommal.
|
Azok az intézmények,
melyekből jönnek
a gyermekek
|
- A gyermeket átadó intézmény vezetőjének észrevételei.
|
- Alkalmanként.
|
Azok az intézmények,
melyekbe továbblépnek
a gyermekek
|
- A gyermeket tovább nevelő intézmény vezetőjének, valamint
testületének észrevétele,
- A gyermekek tanulmányi eredményei.
|
- Évente 1 alkalommal.
|
További intézmények
|
- Intézmények által jelzett szóbeli, írásbeli észrevételek.
|
- Alkalmanként.
|
7. Kommunikáció a partnerekkel
A partnerekkel való kommunikáció területén megkülönböztetünk:
- belső kommunikációt, valamint
- külső kommunikációt.
A belső kommunikáció során az intézmény szabályozza azokat a folyamatokat, melyek a partnerekkel való kommunikációját meghatározzák:
- a hatékony napi működését,
- az információszükségletet és az informálandók körét,
- a kommunikációs kapcsolatokat,
- a kommunikációban érintettek feladatát, tevékenységét.
A belső kommunikációra vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
A külső kommunikáció általában irányított kommunikáció, melynek során cél, az intézmény népszerűsítése, az eredmények, elért sikerek ismertté tétele.
Az intézmény külső kommunikációval kapcsolatos tevékenységét meghatározó előírásokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
A partnerekkel való kapcsolattartás rendjét szabályozza az SZMSZ és a Házirend is.
A partnerekkel való kommunikáció fontos azért, mert
- egyrészt általa tájékozódhat az intézmény a vele szemben megfogalmazott igényekről, valamint a tevékenységével kapcsolatos elégedettségről,
- másrészt a partner képet alkothat az intézmény működéséről, tevékenységéről, elért eredményeiről, terveiről, nehézségeiről.
A kommunikációs folyamatok partnercsoportonként eltérőek lehetnek.
A fenntartó és az intézmény kommunikációjának sajátosságai:
- szoros, rendszeres kapcsolatot kell tartani a minőségirányítási programhoz kapcsolódva, mely kommunikáció intézmény oldaláról történő irányítása az intézményvezető feladata,
- a költségvetési gazdálkodás során szoros kapcsolatot kell tartani, különös tekintettel a minőségcélok elérését célzó költségvetési tervezésre, a teljesített beszámoló és a megvalósuló célok értékelésére. A kommunikációban részt kell vennie az intézményvezetőnek, valamint a gazdasági vezetőnek,
- a fenntartónak és az intézménynek szükség esetén többlépcsős tárgyalást kell tartani akkor, ha az önkormányzati minőségirányítási programban és az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott minőségcélok elérése költségvetési nehézségekbe ütközik, s megvalósításához átcsoportosításra, forrásbevonásra van szükség. Ez esetben biztosítani kell azt, hogy a kommunikáció a két fél között arra irányuljon, hogy a problémára kedvező megoldást találjanak mindkét fél számára.
A gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való kommunikáció sajátosságai:
- a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét az intézményvezető irányítása alapján közvetlenül az óvodapedagógusok biztosítják,
- az intézményvezető rendelheti el az intézménybe járó gyermekekre, egyes csoportokra kiterjedő szóbeli felméréseket,
- az óvodapedagógusok saját szakmai, pedagógiai tevékenységük lemérésére, támogatására önállóan is kezdeményezhetnek kommunikációt,
- a pedagógusok segítik az óvodaszék működését, s azt, hogy az elláthassa a feladatait.
A gyermek szüleivel való kommunikáció sajátosságai:
- a szülőkkel való kapcsolattartás a szülői szervezet révén az intézményvezető feladata,
- a szülői szervezet és az intézmény kapcsolatában fontos tényezők, hogy
- a szülői szervezet megkapjon minden olyan intézményi, központi jogszabályi és helyi szabályozási információt, melyek a tevékenységéhez szükségesek,
- a szülői szervezet döntéseit, javaslatait az intézményvezetés figyelembe vegye, felhasználja,
- a szülők a fogadóórákon szabadon teremthetnek kapcsolatot a pedagógusokkal,
- a szülői értekezleteken a pedagógus tájékoztatja a szülőket a gyermekek közösségét érintő fontosabb eseményekről, tevékenységekről, s lehetőséget ad arra, hogy a szülők a gyermekekkel kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tegyenek,
- nyílt napokon, illetve az óvoda rendezvényein lehetőség van a további kapcsolatteremtésre, kommunikációra.
A partnerintézményekkel való kommunikáció azzal az intézménnyel, amelyből a gyermekek érkeznek, s azzal az intézménnyel, amelyekbe a gyermekek továbblépnek, a következő sajátosságokat mutatják:
- folyamatos kapcsolatot kell tartani a fogadó intézmény gyermekekkel szembeni elvárásairól,
- gondoskodni kell visszajelzésekről, hogy a gyermekek mennyiben felnek meg az intézményi elvárásoknak, melyek azok a területek, melyekre a későbbiekben nagyobb hangsúlyt kell fektetni.
8. Intézkedési terv
Az intézmény elemzi a partnerek igényeire, illetve elégedettségére vonatkozó mérések eredményeit.
Az elemzések alapján meghatározza:
- szakmai céljait és szolgáltatásának fejlesztési irányait, módjait,
- a célok megvalósítására irányuló intézkedési tervet.
Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli. Az értékelések eredményeit felhasználja működésének folyamatos fejlesztéséhez.
*vissza*
|