*Házirend*

Az intézmény működési folyamata az alábbi feladatok szerint kerül meghatározásra, részletezésre:

- vezetési,

- tervezési,

- ellenőrzési,

- mérési,

- értékelési feladatok.

1. Vezetési feladatok

A minőségirányítási programban meghatározottaknak először a vezetésben kell érvényre jutniuk. A minőségfejlesztési munka során a legnagyobb felelőssége a vezetőknek van.

Az intézményvezető feladata, hogy:

- kiemelt jelentőséggel kezelje a minőségirányítási, fejlesztési tevékenységet,

- példát mutasson a minőségfejlesztési tevékenység során,

- tudatosítsa az intézmény valamennyi dolgozójával a minőségirányítás célját, s azt, hogy az intézménnyel kapcsolatban lévők közös érdeke az egyes működési folyamatok javítása,

- tájékoztassa a dolgozókat arról, hogy a minőségfejlesztési feladatokban való részvétel minden dolgozó feladata.

Az intézmény vezetése a minőségirányítási programjának elfogadásával elkötelezi magát az intézmény működésének javítására, az intézmény tevékenysége minőségi színvonalának emelésére.

Az intézmény vezetése a fentiek érdekében:

- kiemelten kezeli az intézmény jogszerű, törvényes működtetésével kapcsolatos tevékenységeit, megteremti az intézményi dokumentumok összhangját egymással és a hatályos jogszabályokkal,

- megteremti a minőségirányítási program végrehajtásához szükséges szervezeti hátteret, ennek érdekében

- Minőségirányítási Csoportot szervez, melynek feladata az intézmény minőségi céljai elérése érdekében a minőségfejlesztés működtetése,

- gondoskodik az értékelési feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosításáról,

- értékeli az intézmény helyzetét a minőségirányítási célok alapján,

- különböző eszközök bevonásával (fenntartói hozzájárulás kérés, pályázatok, stb.) biztosítja a minőségirányítási célok megvalósításához szükséges erőforrások pénzügyi fedezetét.

1.1. A vezető elkötelezettsége és felelőssége

A minőség elérésében a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Példamutatás és az a tény, hogy kiemelten kezeli ezt a kérdést, különösen nagy súlyt ad az ehhez kapcsolódó munkának.

A vezető feladata:

- Segíti az óvodát a helyi nevelési programban megfogalmazott céljai elérésében

- Intézményi és munkatársi értékeléseket, ha szükséges, beavatkozásokat kezdeményez.

- Hatékonyan alkalmazza az óvodapedagógusok szaktudását és képességeit.

- Segíti a teljes alkalmazotti kör elégedettségét és önmegvalósítását.

- Az emberi erőforrás fejlesztés elveit mindenki számára világossá teszi.

- Segíti az etikus elvek, normák kialakítását és ennek megfelelő magatartás, viselkedéskultúra megvalósítását.

- Innovációra törekszik, a közoktatás-fejlesztés aktuális feladataira nyitott, menedzseli a változást annak érdekében, hogy az előnyt jelentsen az egyén, a csoport és az egész szervezet számára.

2. Tervezési feladatok

A vezetési és a tervezési feladatok egymással kölcsönhatásban funkcionálnak, mivel:

- a tervezési tevékenység során szükség van a vezetői irányításra, a tervek kidolgozására, ami általában vezetői, illetve vezetői közreműködéssel végrehajtott feladat,

- a vezetési tevékenység során szükség van tervekre, melyek az egyes vezetési tevékenységek végrehajtásának időpontját, konkretizálását stb. jelentik, s eszköz a vezetési feladatok során.

A tervezés során arra kell törekedni, hogy a tervezés stratégiai tervezésen alapuljon, a hosszú- és középtávú, valamint éves tervek egymásra épüljenek.

A tervezési folyamatokat, a folyamatban található elemek egymáshoz való viszonyát szabályozni kell azért, hogy azok a legkedvezőbben tudják hatásukat kifejteni.

Az intézmény a következő területekre vonatkozóan határozza meg tervezési folyamatait:

- szakmai tervezés (közoktatási feladatok ellátásának tervezése),

- biztonságos intézményüzemeltetés tervezése,

- gazdálkodással kapcsolatos tervezés,

- ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos tervezés.

A részletes tervezési folyamatokat a 4. számú melléklet tartalmazza.

3. Ellenőrzési feladatok

Az intézményi működés- és feladatellátás megfelelőségi vizsgálata a hatályos jogszabályok és a pedagógiai program alapján történik az ellenőrzés.

Az ellenőrzés a hatékony működést segíti elő, a tények okait keresi, célja a hiányok pótlása, a hibák javítása, az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek elterjesztése.

Az ellenőrzés folyamata:

- Dokumentumok begyűjtése, ellenőrzése, információgyűjtés

- helyszíni ellenőrzések lefolytatása

- Eredmények összegzése, értékelése, megállapítások

- Szükség szerinti korrekciós javaslatok megfogalmazása

- Az érintettekkel az ellenőrzés tapasztalatainak, a megállapításoknak a megismertetése és elfogadása

- Az ellenőrzési dokumentumok átadása bizonylatolás.

Az ellenőrzés módszerei, eszközei:

- Csoportos vagy egyéni interjú

- Helyszíni megfigyelés

- Beszámoltatás

- Dokumentumelemzés

- Mérések számítások

Az ellenőrzés alapja: 

melyet az  5. számú  melléklet tartalmaz.

4. Mérési feladatok

A mérési feladatok ellátásának célja, hogy az óvodai munkaeredményeiről, az intézmény működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek alapját képezhetik az értékelési feladtok ellátásának.

A mérési feladatok kiterjednek

- az intézmény egészére

- az intézmény fontosabb partnereire

- az intézménybe járó gyermekekre

Az igényfelmérés célja az, hogy az igényfelmérés tervezetten történjen, s a partnerek elvárásai az intézmény számára ismertek legyenek.

Dokumentumai: Kérdőívek, összesítő táblázatok, diagrammok.

Az igényfelméréseket követően az intézmény megkezdi a feltárt problémák, hiányosságok javítását.

Intézkedési terveket készít, melyeknek megjelöli célját, feladatát, sikerkritériumait, felelősét és határidejét.

A problémafeltárás nyomán az intézkedési tervek végrehajtása következik az óvodai működés különböző területeiről.

Az intézkedési tervek végrehajtásával javul a működési rend. A meghozott szabályok beépülnek az óvoda működési folyamatába.

4.1. Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok

Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell:

- a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről

- az oktató és nevelőmunka színvonalának méréséről

- a szakmai tevékenység méréséről

- a költségvetési terv és beszámoló adatainak áttekintéséről.

4.2. Az intézménybe járó gyermekekre kiterjedő mérési feladatok

A mérés rendszere:

Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, mellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről, és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról.

Minden gyermekről külön-külön fejlődési dokumentációt vezetünk. A méréseket az óvodapedagógusok végzik.

A mérés célja kettős:

• A gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása, és

•  

  a fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése.

Feladata: a fejlődés nyomon követése

A nevelőtestület a mérés során az alábbi elveket tartja szem előtt:

A mérés területeit a Helyi Nevelési Programunk cél- és feladatrendszere határozza meg.

A gyermeki fejlődés dokumentálása, a mérés módszereinek és eszközeinek meghatározása, a mérések időszakának kijelölése, a fejlődés nyomon követhetőségének regisztrálási módja nevelőtestületi döntés eredménye, az óvodapedagógusok egységesen vezetik.

A mérés formái:

• a bemeneti állapot, az adottságok felmérése óvodába lépéskor történik, ez egy helyzetfeltárást tükröz, az egyéni fejlesztés kiindulópontja

• a folyamatos nyomon követés elengedhetetlen a nevelés folyamatában, mert az egyes képességek nem egyszerre, és nem egyenletesen fejlődnek.

5. Értékelési feladatok

Az értékelés a kitűzött célok összevetését jelenti a tényleges eredményekkel. Szembesítést jelent, a végzett munka során adódó eredmények számbavételét, a hibákkal, hiányosságokkal való szembenézést.

Szoros kapcsolatban van a méréssel, ellenőrzéssel és az elemzéssel: az értékelés alapja a mérések, ellenőrzések tapasztalatainak elemzése.

Az értékelés célja:

Az óvodai működés minden területén a mérések és ellenőrzések tapasztalataira épülő objektív, konkrét, kellően indokolt értékelés a további fejlesztésre, innovációra ösztönözze a teljes alkalmazotti kört.

6. Az intézmény önértékelése

Az önértékelés célja az intézmény adottságainak, eredményeinek

- felmérése,

- a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd

- a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni:

- a vezetés,

- a dolgozók szakmai irányítása,

- az intézmény erőforrása,

- az intézmény folyamatai

tekintetében.

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket, melyeknél főbb szempontok:

- a fenntartó elégedettsége,

- a gyermek és a szüleik elégedettsége,

- a pedagógusok elégedettsége,

- a gyermeket fogadó intézmény elégedettsége,

- a nevelési eredmények.

Az önértékelés során meg kell határozni

- az erősségeket,

- a lehetőségeket,

- a gyengeségeket,

- a veszélyeket.

*vissza*