*Házirend*

A közoktatási törvény minőségirányítási program tartalmi követelményeit meghatározó része kimondja, hogy a közoktatási intézménynek a minőségirányítási programjában rögzítenie kell a teljes körű intézményi önértékelés

- periódusát,

- módszereit,

- a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.

1. Az intézményi önértékelés célja

Az önértékelés célja az Intézmény adottságainak, eredményeinek

- felmérése,

- a felmérések alapján rendelkezésre álló tények, adatok értékelése, majd

- a szükséges beavatkozások kidolgozása és végrehajtása.

2. Az intézményi önértékelés periódusa

Az Intézmény teljes önértékelését kétéves periódusokban készíti el.

A kétéves periódust az indokolja, hogy az éves periódusban ellátott teljes önértékelés túlzott terhet jelentene az Intézményre, a hosszabb periódus pedig az egyes értékelési elemek elvégzésének időtartama miatt nem mutatna egységes összképet.

A teljes intézményi önértékelést először 2009. évben kell elkészíteni.

3. Az intézményi önértékelés rendszere, módszerei

Az intézményi önértékelés során a következő rendszerben kell végezni az értékelést:

- értékelni kell az adottságokságokat,

- értékelni kell az eredményeket,

- az eredmények alapján meg kell határozni a további lépéseket a fejlődés érdekében.

Az önértékelés során az adottságok tekintetében felmérést kell végezni:

- a vezetés,

- a dolgozók szakmai irányítása,

- az Intézmény erőforrása,

- az Intézmény folyamatai,

- az Intézmény stratégiája

tekintetében.

Az önértékelés során vizsgálni kell az elért eredményeket,

- a meghatározó, kiemelt eredményeket,

- a partnereknél elért eredményeket, így:

- a fenntartó elégedettségét,

- a gyermekek és a szüleik elégedettségét,

- a pedagógusok elégedettségét,

- a gyermeket fogadó Intézmény elégedettségét.

Az önértékelés során meg kell határozni

- az erősségeket,

- a lehetőségeket,

- a gyengeségeket,

- a veszélyeket.

Az önértékelés során figyelembe kell venni:

a) a fenntartói értékelések során megfogalmazottakat, különösen az alábbi területeken:

- gazdálkodás,

- tanügyigazgatás,

- az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek,

- a vezetési, illetve az intézményirányítási, népszerűsítési tevékenység,

- a pedagógus munkájának megszervezése,

- a szakmai munka értékelése,

- a nevelési program megvalósítása,

- az intézménnyel kapcsolatos általános elégedettség és az intézménnyel

kapcsolatban felmerült igények,

b) az Intézmény által a saját tevékenységének értékelése során tett megállapításokat az alábbi területeken:

- gazdálkodás,

- tanügyigazgatás,

- az Intézményben rendelkezésre álló oktatási-nevelési feltételek,

- az Intézmény szervezete, a vezetés, valamint ezek kapcsolata,

- a nevelés, képzés milyensége,

- az Intézmény által ellátott egyéb feladatok, szolgáltatások (szociális stb.)

- az Intézmény fenntartón kívüli partnereinek elégedettsége, illetve az intézménnyel szemben felmerült igényei.

4. A fenntartói minőségirányítási programmal való kapcsolat

Az Intézmény minőségirányítási programjában meghatározottak szoros kapcsolatban vannak a fenntartói minőségirányítási programmal.

A kapcsolat kétirányú:

- az önkormányzat minőségirányítási programja határozza meg azokat a főbb minőségcélokat, célkitűzéseket, melyeket az intézményi minőségirányítási program meghatározásakor figyelembe kell venni,

- az Intézmény minőségirányítási programja, a program szerint végrehajtott intézményi önértékelés, valamint a minőségirányítási program éves végrehajtásának értékelése alapján a fenntartónak át kell tekintetnie a minőségirányítási programját, és a helyzetnek megfelelően új célokat, követelményeket kell megfogalmaznia az intézménnyel szemben.

A két minőségirányítási program akkor tud jól működni, ha figyelembe veszik a folyamatosan változó adottságokat és eredményeket, és a szükséges intézkedéseket megteszi mind az Intézmény, mind pedig a fenntartó.

*vissza*