Az óvoda közösségei, kapcsolataik egymással és az intézmény vezetésével

Az óvodaközösség

Az óvoda közösségét az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják.

A szülői szervezet

Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, illetve kötelezettségeik teljesítése érdekében szülői szervezetet működtetnek.

Az óvodai csoportok szülői szervezeteit az egy csoportba járó gyermekek szülei alkotják. Minden korcsoportban külön szülői szervezet működik, élükön az elnökkel és az őt segítő aktívákkal.

A szülői szervezetek meghatározott munkaterv szerint működnek, mely munkaterv része az óvoda éves munkatervének. Az elnökkel a vezető óvónő és a tagintézmény vezetői tartják a kapcsolatot. Az óvodavezető akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes tartja a kapcsolatot.

A korcsoportok szülői szervezetek kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat a korcsoportokban választott elnök segítségével juttathatják el az óvoda vezetőjéhez.

Az óvoda szülői szervezet választmánya, vagy az óvoda szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az óvoda vezetőjének az óvodai szülői szervezet választmányát nevelési évenként egy alkalommal, negyedévenként össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az óvoda feladatairól, tevékenységéről. Az óvodapedagógus a korcsoport szülői munkaközössége képviselőjének havi egy alkalommal ad tájékoztatást.

Az óvodai szülői szervezete döntési jogot gyakorol:

• A saját működési rendjében,

• Munkatervének elfogadásában,

• Tisztségviselőinek elfogadásában

Az óvodai szülői szervezet egyetértési, véleményezési jogot gyakorol az alábbi területeken:

• Az óvodai SZMSZ kialakításában

• A házirend kialakításában

• Minőségirányítási program kialakításakor

• A vezetők és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás módjában

• Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályzó részeiben

• A szülőket anyagilag is érintő ügyekben

• A szülői értekezlet napirendjének meghatározásában

• Az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

• A gyermekvédelmi feladatok meghatározásában

• A munkatervnek a szülőket is érintő részében

Képviseli a szülőket és a gyermekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez.

Figyelemmel kíséri a nevelőmunka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a vezetőt.

A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor.

Képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleteken.

Az óvodavezetői pályázatról véleményt nyilváníthat, melyet írásba foglal és az előkészítő bizottság elnökének, átad.

Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata, a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított.

Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége

Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják.

Az óvodai közalkalmazottak jogait és kötelezettségeit, juttatásait, valamint az óvodán belüli érdekképviseleti lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Közoktatási törvény, illetve az ehhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata. Az értekezletről feljegyzés készül.

A nevelők közösségei

A nevelőtestület

A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve.

A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

Az óvoda nevelőtestülete a nevelési kérdésekben, az óvodai intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Ktv. 56. §. 1-3. bekezdés).

A nevelőtestület jogosítványai

1. Döntési jogkörébe tartozik

• A nevelési program és módosításának elfogadása (Ktv. 57. §. (1) bekezdés)

• A szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása

• Az óvoda éves munkatervének elfogadása

• A nevelési intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása

• A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

• A házirend elfogadása

• Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása

• A minőségirányítási program elfogadása

• Jogszabályban meghatározott más ügyek

  1. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet a nevelési intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét az óvodavezető helyettes és a tagintézmény vezetők megbízása, illetve megbízás visszavonása előtt.

  2. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre, vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre.

A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület a nevelési év során rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az óvoda éves munkatervében meghatározott napirenddel és időpontokban az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásánál a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A nevelőtestület egy nevelési év során az alábbi értekezleteket tartja.

• Nevelési évet nyitó értekezlet

• Őszi nevelési értekezlet

• Tavaszi nevelési értekezlet

• Nevelési évet záró értekezlet

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a Közalkalmazotti Tanács, az óvoda vezetője, vagy a tagintézmény vezetők szükségesnek látják.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába (irattárba) kerülnek határozati formában.

 *vissza SZMSZ*

*vissza MIP*